Ilyen pár még nem volt! 20 év együttélés után házasodtak össze öt évvel ezelőtt. Kapcsolatuk számtalan nehéz időszakot kibírt, úgy tűnt, Keresztes Ildikó és Kicska László  összetartozása megbonthatatlan.

Aztán tavaly novemberben kiderült: az Edda basszusgitárosa elköltözött otthonukból, egy fiatal rajongója oldalán keresi a boldogságot. Azóta sokféle hír felröppent: békülnek, közösen nyaraltak, szakításuk nem végleges. Egészen közeli barátaik jelentették ki: soha nem fognak elválni. Mégis megtették. A napokban a bíróság elválasztotta őket, de Keresztes Ildikó még mindig nem tekinti véglegesnek a szakításukat. Az X-Faktor mentora, aki lát még esélyt a közös jövőre, kendőzetlen őszinteséggel beszélt a Blikknek érzéseiről, a házassága körüli botrányról.

Hivatalosan szabad ember, mit kezd ezzel?

Keresztes Ildikó: Azt hiszem, sose voltam még ennyire kiegyensúlyozott és pozitív. A környezetemben a kollégák folyamatosan dicsérgetnek, milyen jó színben vagyok. Furcsa ezt hallani. Rengeteg dolgot tanultam magamról, a Lacival való kapcsolatomról. Egészen más dimenzióba kerültem.

Nyitott egy új kapcsolatra?

K. I.: Korai még ez a kérdés. Én sokkal filozofikusabban élem az egész életemet, mint a többség, ezért erre nem tudok most válaszolni.

Emlékszik még rá, milyen egyedül élni?

K. I.: Nem. 25 évet töltöttünk együtt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a helyzetnek nincs rengeteg előnye. Azt szokták mondani, az ember egyedül születik, és egyedül hal meg.

Mit gondol, ön egyedül vagy társsal fog meghalni?

K. I.: Azt gondolom, ebben a szakmában ritka az ilyen hosszú kapcsolat, mint amilyen a miénk. Nem hiszem, hogy ezen a papír tudna változtatni pró vagy kontra. Eddig is voltak az életünkben olyan dolgok, amelyek miatt más régen elvált volna, mi mégis együtt maradtunk. Hiszek Istenben, abban, hogy ő mindent tud, tudja, mi a jó nekünk, és arra terelget. Nem tudom, mennyire végleges ez a mostani helyzet, a válás, az elválás.

Úgy érti, lát esélyt arra, hogy újra egy pár legyenek?

K. I.: Egy ilyen papír csak a társadalomnak szól. A valóságot csak mi ketten és a nagyon szűk környezetünk tudja. Nincs szó harmadikról, negyedikről. Ezt a helyzetet csak mi tudjuk megoldani, kezelni. Ami körülöttünk van és íródik, annak a 99 százaléka nem igaz. A válásunk is pont olyan, mint az életünk volt: békés, harmonikus. Egy olyan szakaszba léptünk, amikor meg kell tanulnunk egy fontos dolgot. Ez most az önismeretről szól. Az út vége pedig biztosan pozitív lesz. Bármennyire groteszknek tűnik, de lehet, hogy együtt leszünk annak az útnak a végén. Én most is nagyon szeretem Lacit, nagyon tisztelem Lacit!

Mennyire viselte meg önt a válásuk körüli mizéria?

K. I.: Rájöttem, az emberek rosszindulatúak, és ahelyett, hogy a saját életükkel foglalkoznának, bennünket próbálnak beállítani lepukkant elmebetegnek, trógernek. Úgy gondolkodom erről: amivel nem tudok harcolni, az nem az én saram.

Az elmúlt időszak mennyiben változtatta meg önt? Más ember ül majd a következő X-Faktor ítészei közé?

K. I.: Nem. Ugyanolyan odaadással fogom szeretni a műsort és az embereket, kimutatom az érzéseimet. Ha sírnom kell, sírok, ha őrjöngeni támad kedvem, őrjöngök. Persze a színpadra nem vihetem be a magánéletem, ott palástolnom kell az érzelmeimet.